BALLAGÁSI VERSEK

 

  

 

 

Donászy Magda: Búcsú

Búcsúzzunk jó kedvvel, búcsúzzunk vidáman,
egyszer találkozunk majd az iskolában.

Addig arra kérem az új nagycsoportot, 
mackóra, babára viseljenek gondot.

Vigyázzatok könyvre, kisszékre, kiságyra,
kedves új nagycsoport, a viszontlátásra.
 

 

 

 

Donászy Magda: Búcsúznak a kicsik

Hatévesek búcsúzkodnak, 
iskolába mennek holnap.

Miénk lesz a mese sarok, 
iskolások szép jónapot!

 

 

 

Donászy Magda: Búcsúznak a középsősök

Hat esztendős fiúk, hat esztendős lányok,
búcsúzásúl mi is minden jót kívánunk.


Búgócsiga helyett golyós töltőtollat,
azzal induljatok iskolába holnap.



 

 

Donászi Magda: Óvodától iskoláig 

Egyszer régen édesanyám, 
megfogtan a kezemet. 
Kicsit féltem, amikor az óvodába vezetett. 
Csodálkoztam : 
Mennyi játék! 
Mennyi asztal! 
Mennyi szék! 
Gyorsan telt el a legelső nap, 
gyorsan futott el a hét. 

Négy év telt el, 
négyszer láttuk az óvoda ablakát, 
hogy zöld lombok integetnek, 
vagy száraz ág van a fán. 

Közben aztán úgy megnőttünk, 
hogy az ágyunk kicsi már. 
Holnap a mesesarok helyett, 
az iskola padja vár.


Látjátok, én hogy megnőttem,
Iskolás lesz már belőlem!
Tanulom majd az abc-t,
Betűt írok és olvasok,
Tudni fogom, milyen az
Hogy öt meg öt az tíz!
Azért gondolok majd rátok, 
Milyen jó is tinektek, 
Csak játszatok, csak nevettek,
S jegyre sose feleltek!
Jövőre, ha ti is jöttök,
Ne féljetek segítek, 
Megmutatom, hol a mosdó,
Tornaterem, tanári,
S az udvaron, meglátjátok, 
Jókat fogunk mókázni!



 

Tóth Juli: Óvodai búcsúzó 

A kezünkben virágcsokor, 
kis szívünkben szeretet.
Megköszönjük, azt a sok jót,
amit kaptunk tőletek.

Óvónéni, jaj de sokszor 
Az öledbe vettél,
Vigasztaltál, mikor sírtam,
vagy velem nevettél.

Meseország száz csodáját
megmutattad szívesen,
Nevelgettél, tanítgattál,
türelemmel, kedvesen. 

Véget ér, most mese, játék,
vár reánk az iskola!
Óvónéni, Dadusnéni,
nem feledünk el, soha!



 

 

Raggamby András: Búcsúzás


Édes tanár néni
El kell mostan válnunk!
Egy-két nap és már nem ide,
Más osztályba járunk!

Hálásan köszönünk
Minden jót és szépet,
Nem feledjük a sok kedves
Iskolás emléket.

Azokat se, akik
Velünk foglalkoztak,
S értünk annyi fáradságos
Áldozatot hoztak...
 

 

 

Búcsú az óvodától

Kicsi szívünk fáj,
mikor az óvodától búcsúzunk.
Jól tudjuk, a lelkednek is
nagy fájdalmat okozunk.
Óvtál minket, védtél minket
esztendőkön keresztül,
de látod, a kismadár is
minden ágról elrepül.
Szeretünk, de bennünket már
újabb zöld ág hívogat,
az iskola kapujánál
minket mindig csalogat.
Most búcsúzik a kismadár,
szárnya viszi, tovaszáll,
de az első kedves ághoz
gondolatban visszajár



 

 

Hogy is volt…

Édesanya kézen fogott
S így kísért az óvodába.
Ámulattal léptem be
A játékok birodalmába.
- De jó lesz a gyerekekkel
Csupa móka, kacagás!
Büszkén nézett rám a mama:
-A gyermekem óvodás!
- Bizony jó lesz – mondogattam
hőscincérként bátran.
Ám amikor megérkeztünk,
Csak szepegve álltam.
Aztán csak azt vettem észre,
Óvodáskor három éve,
Az első nap félénksége …
Emlék lett belőle.
Oviba már magam megyek
Vigasztalom a kicsiket.
- Ne szipogjál kiskoma,
remek hely az óvoda.

 

 

Középsősök búcsúja nagyoktól


Igaz, hogy a labdát tőlünk
sokszor elvettétek,
Mégis sajnáljuk,
hogy innen majd elmentek.

Igaz, hogy a csúszdáról
sokszor elzavartatok,
Mégis jó volt
játszani veletek, ti nagyok.

Igaz, hogy a kisházat
mindig elfoglaltátok,
Mégis ti voltatok,
a legjobb barátok.

Igaz, hogy a körbe
sose engedtetek,
Mégis nagyon jó volt
játszani veletek.

Igaz, hogy a hajónkon
sokszor ti voltatok,
De mókuskerekezni
minket is hagytatok.

Ezért most kívánjuk
nektek kedves nagyok,
Hogy az iskolában
legyen jó dolgotok.


 

Kicsik búcsúja a nagyoktól


Ballagnak a nagyok, 
Vajon hová mennek?
Miért hagynak itt minket,
meg ezt a szép kertet? 
Kinőtték az óvodát? Unják a meséket?
Miért szól nekik sok vers
és búcsúzó ének? 
Iskolába mennek betűket tanulni,
Sok tudománytól fognak okosodni. 
És, ha majd eljönnek látogatni minket,
Ők olvasnak nekünk csodaszép meséket. 
Kívánjunk hát nekik szerencsés tanulást,
Most pedig vidám búcsúzást, ballagást.



 

Dadus néni, dadus néni


Dadus néni , dadus néni
de kár , hogy már el kell menni!
etetgettél , öltöztettél , 
babusgattál, nevelgettél.

A cipőnket megkötötted
az orrunkat törölgetted , 
a ruhánkat hajtogattad , 
fésülgetted a hajunkat.

Tanítottál söprögetni , 
teríteni , ágyat vetni.
kezet mosni , arcot mosni
öltözőben rendet rakni.

Hogyha sírtunk , vigasztaltál
rosszak voltunk , jól megszidtál
tanítottál szépen kérni , 
amit kaptunk , megköszönni.

Mi most megköszönjük néked ,
háromévi kedvességed,
türelmedet , szereteted, 
sose feledjük nevedet!



 

Óvónénit köszöntjük, sok esztendőt érjen


Óvónénit köszöntjük,
sok esztendőt érjen.
mint nagyapó , nagyanyó
oly sokáig éljen.

Szépen szólni , köszönni
megtanít bennünket
minden jóval megtömi
gömbölyű fejünket.

Fáradtságért , munkáért
mit adjunk cserébe ?
maradjunk jó gyermekek
szíve örömére.



 

Óvó néni várt énreám


Óvó néni várt énreám, 
mikor ide érkeztem. 
Búcsúzkodni tőle nehéz,
bizony nem megy oly könnyen! 
Mikor sírtam ki volt velem? 
Ki törölte könnyes szemem? 
Ki tanított szépre, jóra,
mintha édesanyám volna? 
Nem várt érte köszönetet,
egész szívét adta nekem!
Elfeledni nem is tudom, 
hiszen én is szeretem! 
Rá gondolok, később sokszor, 
míg a táskát cipelem! 
Tudom vége a játéknak, 
már a komoly munka vár. 
De ha néha elfáradok,
két karja majd visszavár!



 

Tóth Juli: Óvodások búcsúzója
 

Énekszótól hangos
a mi, kedves óvodánk.
Kis polcokról minden játék,
kíváncsian néz le ránk.

Növekedtünk, okosodtunk,
s ez a pár év elszaladt.
Tarka csokorral kezünkben:
már csak a búcsúzás maradt.

Mese, játék nem jön velünk,
itt hagyjuk az óvodát,
De elvisszük a szívünkben,
Óvó néni mosolyát.




 

Búcsúzó

Ezer színben száz virág,
Összekötik pántlikák,
Olyan most az óvoda,
Mint egy csodás palota!

Ballagás az ünnepünk.
Iskolába mehetünk.
Óvó nénink, dadusunk,
Ősztől mi már tanulunk!

Jön helyettünk sok gyerek.
Kicsik lesznek, kedvesek.
Egy kérésünk van csupán:
Gondoljatok néha ránk!


 

 

Bihari Klára: Válás az óvodától


Most látom csak, milyen szép itt,
Színes képek hófalon.
Virág tarka cserepekben,
Játék földön, asztalon.
Itt játszottam három évig,
Nőttem, s velem nőtt a szék,
A baba, a labda, az autó,
Tanultam verset, mesét.
A csengőig ágaskodtam,
Most elérem könnyedén,
S a kicsiknek most én mondom,
Te is megnősz kisöcsém!
Holnap már nem csengetek be,
Nem játszom az udvaron,
De három év örömével,
Megyek tovább utamon.
 

 

 

B. Radó Lili: Búcsú az óvodától


Óvónénit köszönti ma
minden versünk, kis dalunk:
elbúcsúzunk, mert az ősszel
iskolába indulunk!
Búcsúzunk az óvodától
köszöntővel, énekkel.
De amit itt megtanultunk,
nem felejtjük mégsem el.
S ha lármáztunk is egyszer-egyszer
s okoztunk is néha bajt,
kérjük mégis: szeretettel
gondoljon ránk vissza majd!

 

 

Füleki János: Óvodások búcsúzása


Erdők-mezők dalos madárkája
repülj a mi kedves óvodánkra.
Kicsik voltunk mikor idejöttünk,,
három évet tarisznyánkba tettünk.
A három év sok-sok vidám napja
kísér minket el az iskolába.
Szálljon érte boldogság és béke
óvónénik szerető szívére.




 

 

vissza a címoldalra





E-mail:
Jelszó:
 Regisztráció
Elfelejtett jelszó
 
 
Milyen típusú képekből szeretnél többet látni az oldalon?
Eredmények
További szavazások
 


kepvarazs.lapunk.hu címoldaláraLap tetejéreOldaltérképHirdess oldalainkon!
ingyen honlap
Powered by lapunk.hu - Legyen neked is egy ilyen oldalad ingyen!